Szingularitás

A kő, mit megtapostál,
még most is csikorog utánad,
ösvény, hol kanyarogtál,
keresi elhullajtott hajszálad,
mit kilélegeztél, levegő,
hűlt helyed öleli,
hol leheveredtél, nyárfa, rezgőn
susogja elmúlt tetteid.
S én vagyok az eleven kőtábla,
melybe vésve létezésed mása
fennmarad örökre, –
míg csak szívünk kalapál, –
a világ sem tart tovább,
miért létezne nélküled?

Zalaegerszeg, 2022. október 11.